
Mi a különbség az egyoldalas zászló és a kétoldalas között?
Az egyoldalas zászló és a kétoldalas lobogó is népszerű típusok. Milyen előnyeik, esetleg hátrányaik vannak, és melyik nem ajánlott kültérre? Tudja meg itt.>>>
(tovább…)

Poliform zászlók emelték a murakeresztúri avató ünnepség fényét
A zászlók elengedhetetlen kellékei az állami és településeket érintő eseményeknek, megemlékezéseknek, avató ünnepségeknek. A legutóbb egy Murakeresztúron telepített fából készült fénykereszt és tér avatásán is kiemelt szerepet kaptak a zászlók. A szervezők nem bízták a véletlenre az ünnepség sikerét, ezért Poliform zászlók és zászlórudak mellett döntöttek.>>>
(tovább…)

Saját útlevele és zászlaja van a Csendes-óceánon úszó Szemétszigetnek
Egy Franciaország méretű műanyag szemétből álló sziget lebeg a Csendes-óceánon, aminek saját útlevele és zászlaja is van. Egyes területein annyira sűrű és összetett, hogy már szárazföldet kezd létrehozni.
Két kreatív ügynökség munkatársai gondoltak egy nagyot és életre hívták a Trash Isles-t és a róla elnevezett társadalmi felelősségvállalási kampányt, hogy lobbizni tudjanak az Egyesült Nemzetek Szervezeténél azért, hogy hivatalosan is országként ismerjék el az óceánban lebegő szeméthalmazt.
Annyira komolyan gondolták, hogy a szemétszigetnek saját útlevelet, pénzt, bélyeget és zászlót is terveztek.>>>

Ön tudta? 64 ország zászlaján található különböző vallási szimbólum
A Pew Research új elemzése szerint a világ 196 országának harmada rendelkezik olyan nemzeti zászlóval, amelyen vallási szimbólum található. A 64 ország mintegy fele rendelkezik keresztény szimbólummal és kb. egyharmadának zászlaján iszlám vallási jelkép látható. Melyek ezek? Tudja meg itt!>>>
(tovább…)

Mit szimbolizál a lyukas magyar zászló?
Magyarország legfontosabb nemzeti jelképe, a magyar zászló, ami többféle címerrel is használatban volt a történelem során. A lyukas magyar zászló a magyarok számára a szabadság szimbólumává és jelképévé vált.
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalom és szabadságharc idején már az első percekben kiderült, hogy a szovjet és kommunista jelképek kora lejárt. A nép szakítani kívánt a zsarnoksággal.
Az emberek minden létező lehetőséget megragadtak arra, hogy ezt kinyilvánítsák. Ezért verték le a vörös csillagokat, tépték szét és égették el a vörös zászlókat, és a szélsőbaloldali vezetők, Marx Engels, Sztálin, Lenin és Rákosi képeit.
1949 és ’56 között a Rákosi címer volt látható a magyar zászló közepén. Valójában nem is címer volt, mert nem volt rajta pajzs.
- augusztus 20-ától volt hivatalos. 1957. május 23-án helyezték hatályon kívül. Ezzel egyidőben, egészen a rendszerváltásig, a szovjet és kommunista jelképekből táplálkozó Kádár címerrel váltották fel.
A lyukas zászló, mint a szabadság jelképe
- október 23-án békés tüntetéssel indult forradalom résztvevői az összes gyűlölt szovjet és kommunista jelképet eltávolították. Először a Bem téren vágták ki a magyar zászló közepéről a szovjet tagköztársaságok címereinek mintájára készült Rákosi címert.
A lyukas magyar zászló ezután végérvényesen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.
A forradalmárok a lyukas zászlókkal vonultak át a Margit hídon az Országház elé, ahol követelni kezdték a Kossuth címer állami címerként való használatát. „Kossuth címert akarunk!” – kiáltották.
A sajtóban már egy nappal korábban, 1956. október 22-én megjelent ez a követelés.
A forradalom és szabadságharc innentől kezdve alkalmazta a Kossuth-címert az élet minden területén. Az emberek a kabátjuk alatt, a mellkasukra tűzve viselték. A Kossuth címer, a forradalmi címer, a Szabad Magyar Állam címere lett.
A forradalom leverése (1956. november 4.) után a kommunista vezetés és Kádár János hónapokon keresztül ígérte a Kossuth címer bevezetését.
- május 11-én a Magyar Közlöny fejlécén is ez a címer volt látható, majd azon a napon – alkotmánymódosítás keretében – egy új államcímert fogadtak el. Ez volt az úgynevezett Kádár címer.
A jelenleg hatályos címert 1990. július 3-án, a magyar nemzeti lobogót pedig 1990. június 19-én fogadta el az Országgyűlés.

Zászlók a Guinness rekordok könyvében
A Guinness rekordok könyvében számtalan világrekordot tartanak nyilván. Közülük jó néhányban a zászlók a főszereplők. A mai blogunkban ezekből szemezgettünk.>>>
(tovább…)

Világzászlók: Ausztria zászlaja
A magyar zászlóról több cikket is írtunk már az elmúlt időszakban, ezért most elindulunk a világ többi zászlaja felé, és bemutatjuk azokat is. Minden hónapban egyet. Kezdjük közvetlenül a nyugati szomszédunkkal. Jöjjön elsőként Ausztria zászlaja és a piros-fehér-piros sáv kialakulásának története.>>>
Ausztria zászlajának eredete
Ausztria zászlaja vízszintes, piros-fehér-piros csíkos nemzeti lobogó, melynek szélesség- és hosszaránya 2:3.
A lakossági zászló címer nélküli, az állami és hadizászló címeres. Az utóbbi közepén látható osztrák címeren egy, a fején aranyszínű koronával, a lábain pedig elszakított ezüst színű lánccal ábrázolt fekete sast találunk, ami egy vörös pajzsot tart, középen vízszintes fehér csíkkal.
A zászlót a mai formájában II. Frigyes használta először, 1230-ban.
Miért épp ezeket a színeket választotta?
A legenda szerint a zászló színei V. Lipót herceg nevéhez fűződnek, aki a piros-fehér-piros csíkos pajzsot ajándékba kapta VI. Henrik királytól az 1191-es rendkívül véres ptolemais-i csata után a Szentföldön.
A krónikák feljegyzései szerint a csata során Lipót fehér zubbonyát vörösre festette a vér és csak az öve által lefedett csík maradt fehér. Innen ered a piros-fehér csíkos színösszeállítás.
A modern történészek azonban csak legendának tartják ezt a történetet, mert a fegyverek legkorábban a hercegi pecséből, II. Frigyes korából, 1230-tól eredeztethetők.
A nemzeti zászló útja
A Szent Római Birodalom 1806-os, majd az Osztrák-magyar Birodalom 1918-as megszűnésével Ausztria elvesztette császári zászlajait, és a jelenlegi határai közé szorult.
Az új köztársaság elfogadta az egyszerű vörös-fehér-vörös zászlót, amely 1945-ben jelent meg újra, miután a hét éven át a náci Németországgal szövetséges ország visszatért a normál mindennapokba.
A fekete császári sas, hol egy, hol két fejjel, már több száz éve megjelent már az osztrák zászlókon, és még ma is a nemzeti örökséget idézi fel. A törött láncok 1945-ben kerültek a sas lábaira a szabadság szimbólumaként.
A sas jobb szárnyával szorított sarló a parasztokat szimbolizálja, a bal oldalon látható kalapács pedig a munkásokat. A sas fején lévő korona a középosztályt jeleníti meg.
Sok régebbi szimbólumhoz hasonlóan a sas mellkasán látható osztrák pajzsnak nincsenek kialakult szimbolikus attribútumai, bár néha azt mondják, a fehér színű sáv a Duna ragyogó vizét jelképezi.

A világ legmagasabb zászlórúdjai
Hosszú ideje kiélezett verseny folyik a “Világ legmagasabb zászlórúdja” cím megszerzéséért, hiszen a zászló és a zászlórúd kiváló eszközök egy jó első benyomás megteremtéséhez.
A 21. században több ország is szerette volna megszerezni ezt a címet, ezért egyre magasabb és nagyobb zászlórudakat telepítettek, melyeken hatalmas zászlók lobognak.
A mai blogcikkben bemutatjuk a világ jelenleg hat legmagasabb árbócát.>>>

A zászlóvasalás fortélyai
A zászló úgy lesz szép és tartós, ha rendszeresen karbantartják, mossák és vasalják. A magyar zászlót, tekintélyének megőrzése érdekében rendszeresen tisztítani kell. A zászlóvasalás viszont, amennyire egyszerű, olyan gyorsan válhat katasztrófává. Ha azonban betartja az alábbi egyszerű lépéseket és tanácsokat, az esztétikai érték mellett, akár 1-2 évvel is meghosszabbíthatja lobogói élettartamát.
Így távolítsa el a gyűrődéseket a lobogókról könnyedén.>>>

A földre telepített üvegszálas zászlórúd előnyei
Az üvegszálas zászlórúd konstrukció kiváló megoldást nyújt az időjárás és az UV-sugárzás okozta károk megelőzésére és lehetővé teszi, hogy a több méter magas, földre telepített árbócok, karbantartás nélkül is hosszú évekig megőrizzék eredeti megjelenésüket.
(tovább…)