A magyar lobogó használatára vonatkozó törvényi előírások

A magyar lobogó címerrel és címer nélkül is ismert és elismert nemzeti jelkép. A magyar címer használata azonban jogosultsághoz vagy engedélyhez kötött. A magyar zászló és címer használatának szabályait a 2011. évi CCII. tv. szabályozza.

A magyar zászló és címer pontos meghatározása a 2012. január 1-től hatályos Alaptörvényben a következőképp szerepel:

“Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.” – Magyarország Alaptörvénye, Alapvetés I) cikk (2) bekezdés

“Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.” – Magyarország Alaptörvénye I) cikk (1) bekezdés

Fekvő elrendezésben a piros és a zöld sávba is belenyúlik a címer. Az álló kivitelű zászlók esetében a fehér sávban láthatjuk.

Kik jogosultak a címeres zászló használatára?

Alapesetben a 2011. évi CII. tv. 1. § (1) szerint, a magyar címeres zászlót az alább felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben:

• az Országgyűlés
• országgyűlési képviselők
• köztársasági elnök
• az Alkotmánybíróság
• az Alkotmánybíróság tagja
• az alapvető jogok biztosa és helyettese
• az Állami Számvevőszék
• a Magyar Nemzeti Bank
• a Kormány tagja
• a központi államigazgatási szervek
• a Magyar Honvédség
• a bíróság
• az Országos Bírósági Hivatal
• az ügyészség és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai
• a helyi önkormányzat
• a nemzetiségi önkormányzat
• a köztestületek, valamint a felsoroltak képviseletére jogosult személyek

Ez azt jelenti, hogy többek között az önkormányzatok a hivatali feladataik ellátása során engedély nélkül használhatják, illetve helyezhetik el épületeiken és helyiségeikben a magyar címerrel ellátott magyar lobogót.

A 2011. évi CII. tv. 6. § rendelkezik arról, hogy: “A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni.”

A 2011. évi CII. tv. 7. § (1) szerint az a-f pontban felsoroltak (Országgyűlés, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, bíróságok, Országos Bírósági Hivatal és az ügyészségek, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank, alapvető jogok biztosa, központi államigazgatási szervek és a Magyar Honvédség) mellett, az g pontban rendelkeznek arról, hogy: “az a)-f) pontban nem szereplő állami szervek, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények

a feladatuk ellátása során használnak, Magyarország zászlaját (a továbbiakban: zászló) vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetve fel kell vonni.”

“Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó.” – 2011. évi CII. tv. 7. § (2)

A 2011. évi CII. tv. 6. § (6) kitér arra is, hogy: “A közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni.” Tehát, nemzeti ünnepek alkalmával az utcák díszítése önkormányzati feladat.

Kik nem lehetnek jogosult személyek?

A 2011. évi CCII. tv. 5. § (1) bekezdés szerint: “Természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet – az 1. §-ban említett szerveken és személyeken kívül – a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy személyek meghatározott csoportja tekintetében ettől eltérően rendelkezhet.”

Ennek értelmében nem tartoznak a jogosultak körébe:

• természetes személyek
• jogi személyek
• jogi személyiség nélküli szervezetek

Eseti jelleggel azonban (pl. nemzetközi vásárokon, nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvények alkalmával), külön engedély birtokában a 2011. évi CCII. törvény 9. § (1) értelmében a használat megengedett.

A magyar zászló tekintélyének megőrzése

A 2011. évi CCII. tv. 12. § kimondja, hogy: “A címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát.”

Ez azt jelenti, hogy ha egy zászló elhasználódott, piszkos vagy kirojtosodik, haladéktalanul egy új, kifogástalan állapotú darabra kell cserélni.

A 2011. évi CII. tv. 7. § (4) kitér arra is, hogy: “Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára – a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását.”

Tehát vihar, illetve 60 km/órát meghaladó szélerősség  esetén a zászló bevonható. Az ilyen időjárási körülmények ugyanis megtépázhatják a zászlót és az öt centimétert meghaladó (nem javítható) szakadás esetén a zászlócsere elkerülhetetlen. Szükség van cserére továbbá: erős UV-sugárzás okozta kifakulás, illetve maradandó szennyeződés esetén is.

Ahhoz, hogy a kültéri és a beltéri zászló évekig megőrizhesse üde színét, ellenálljon  a fakulásnak, egyéb környezeti hatásoknak, illetve a kisebb-nagyobb sérülésekből adódó kirolytozódásnak és szakadásnak, átgondoltan érdemes elhelyezni.

Készüljön fel időben a következő nemzeti ünnepre és rendelje meg már most a hivatala vagy a közterület fellobogózásához szükséges zászlókat!